A „csak egy e-mailben beszéltük meg” anatómiája: Így védd a vállalkozásodat jogi eszközökkel

Sok kezdő szakember esik abba a hibába, hogy egy egyszerű árajánlatot (vagy egy Messenger-üzenetváltást) tekint szerződésnek. Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ismeri a szóbeli és a ráutaló magatartással létrejött szerződéseket is, probléma esetén ezek bizonyíthatósága szinte lehetetlen.

Egy professzionális szolgáltatási szerződésnek (vagy ÁSZF-nek) nem az a célja, hogy fenyegessen, hanem az, hogy minden lehetséges "Mi van, ha...?" forgatókönyvre előre megadja a választ. Íme a vállalati jogász 5 legfontosabb klauzulája, aminek kötelezően szerepelnie kell a papírjaidban.

1. A Szolgáltatás Tárgya és az "Out of Scope" (Kizáró okok) meghatározása

A jog nem értelmezi a "szép weboldal" vagy a "dinamikus videó" fogalmát. Számunkra a tények és a sarokszámok léteznek. Ha a feladat (Scope) nincs hajszálpontosan körülírva, az ügyfél jogosan követelhet a végtelenségig újabb és újabb verziókat.

Hogyan írd le:

Ne csak azt definiáld, hogy mit csinálsz, hanem azt is, hogy

mit NEM

Példa a jogászi megfogalmazásra:

"A jelen megbízás tárgya 1 db 60 másodperces, 16:9 képarányú promóciós videó elkészítése, amely maximum 2 körös revíziót (módosítást) tartalmaz. A revízió nem terjed ki a már elfogadott alapkoncepció teljes újraírására. Minden, a jelen pontban kifejezetten fel nem sorolt feladat (ideértve, de nem kizárólagosan: extra mutációk vágása, nyersanyagok átadása) külön megállapodás és kiegészítő díjazás tárgyát képezi."

2. Szellemi Alkotások Joga (A Te Legértékesebb Vagyontárgyad)

Kreatívként te nem fizikai árut, hanem szellemi tulajdont (IP - Intellectual Property) adsz el. Óriási különbség van a felhasználási engedély (Licenc) és a vagyoni jogok teljes átruházása között. Ha automatikusan mindent átadsz, előfordulhat, hogy a fotódat vagy grafikádat később óriásplakátokon használják, miközben te csak egy Facebook-posztra áraztad be.

A "Felfüggesztő feltétel" beépítése:

Ez a jogi fegyvered a nem fizető ügyfelek ellen.

Példa a jogászi megfogalmazásra:

"A Vállalkozó a létrehozott szellemi alkotáson területi és időbeli korlátozás nélküli felhasználási jogot enged a Megrendelőnek. Ezen felhasználási jog azonban kizárólag a megbízási díj maradéktalan, Vállalkozó bankszámláján történő jóváírásának pillanatában, automatikusan száll át a Megrendelőre. A díj megfizetéséig a mű bárminemű felhasználása jogosulatlannak minősül, és szerzői jogi eljárást von maga után."

3. Pénzügyi Biztosítékok és a Késedelmi Kamat

A számlákon szereplő "8 napos fizetési határidő" önmagában nem kényszeríti fizetésre a késlekedőt. A szerződésnek tartalmaznia kell a pénzügyi szankciókat.

A Felfüggesztés joga:

A legnagyobb védelmed, hogy jogilag tisztázod: ha nem kapod meg a pénzt, nem dolgozol tovább.

Példa a jogászi megfogalmazásra:

"Amennyiben a Megrendelő a részszámla vagy előlegszámla kiegyenlítésével 3 (három) napot meghaladó késedelembe esik, a Vállalkozó jogosult a munkavégzést egyoldalúan, a Megrendelő egyidejű értesítése mellett felfüggeszteni. A felfüggesztés időtartama a végső átadási határidőt arányosan meghosszabbítja. A Megrendelő késedelme esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat felszámítására kerül sor."

4. Felelősségkorlátozás (Limitation of Liability)

Ez az a pont, amit a kezdők mindig kihagynak. Képzeld el, hogy marketingesként rosszul célzol be egy hirdetést, és az ügyfél azt állítja, hogy emiatt 5 millió forint bevételtől esett el, majd ezt rajtad követeli. Vagy webfejlesztőként összeomlik miattad a szerver. Meg kell védened a magánvagyonodat.

A kártérítési plafon:

A jog megengedi, hogy a szándékos károkozást kivéve korlátozd a felelősségedet.

Példa a jogászi megfogalmazásra:

"A Vállalkozó kizárja a felelősségét a Megrendelőnél felmerülő közvetett károkért, elmaradt haszonért vagy adatvesztésért. A Vállalkozó kártérítési felelősségének felső határa – a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével – megegyezik a jelen szerződés keretében a Vállalkozónak kifizetett megbízási díj teljes összegével."

5. Az "Eltűnő Ügyfél" Klauzula (Hallgatólagos elfogadás és elállás)

Mi van, ha elküldöd az első vágatot vagy tervet, és az ügyfél hetekig nem válaszol (Ghosting)? Te nem tudsz haladni, de számlázni sem. Ezt hívják átvételi késedelemnek.

Hogyan kezeld:

Vezesd be a hallgatólagos teljesítésigazolás fogalmát.

Példa a jogászi megfogalmazásra:

"A Megrendelő köteles az átadott anyagokat 5 munkanapon belül véleményezni. Amennyiben ezen határidőn belül érdemi, írásos kifogást nem emel, a teljesítés jogilag elfogadottnak tekintendő, és a Vállalkozó jogosult a végszámla kiállítására. Ha az ügyfél érdekkörében felmerülő okból a projekt 30 napot meghaladóan szünetel, a Vállalkozó jogosult a szerződéstől elállni, és az addig elvégzett munkák díját leszámlázni."

Ítélethirdetés: A szerződés a legjobb PR-eszközöd

Gondolj a szerződésre úgy, mint a legdrágább öltönyödre vagy a legprofibb kamerádra. Amikor átküldesz egy letisztult, jogilag megalapozott dokumentumot az ügyfélnek, azonnal azt sugárzod: "Nem tegnap kezdtem a szakmát. Ismerem az értékemet, és komolyan veszem az üzletet." A B2B (Business-to-Business) világban az ügyfelek nem ijednek meg a szerződésektől; sokkal inkább megijednek azoktól a szabadúszóktól, akiknek nincsenek papírjaik.


FONTOS

Ha nem vagy biztos a jogi kérdésekben, a szerződés(ek) megírásában, ne félj jogi segítséget kérni! Jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak a bejegyzés célja a figyelem felhívása a pontos szerződés szükségességére!

Jogászok érted vannak, nem ellened!


Vállalkozóként a hideg jogi szöveget sokszor nehéz átadni anélkül, hogy merevnek tűnnénk. Mi a véleményetek a témában? Ti rendelkeztek egy összeszedett, részletes szerződéssel? Ki tértek az apró részletekre is? Mentett már meg szerződés egy jogvitás helyzetben? Fejtsétek ki a tapasztalataitok és a véleményeitek a Facebook oldalunkon a kommentek között bátran! 

Share